Shangjuan, ichangi citrom – Citrus × wilsonii

A shangjuan Kína hegyeiben, az ichangi papeda és a pomelo kereszteződéséből született természetes hibrid. Egyiktől télállóságát, a másiktól bőkezűségét örökölte: nagy, akár 10 cm-nél is nagyobb termést hoz, amelynek íze a citrom és a grapefruit között van.

• Botanikai név: Citrus × wilsonii
• Szülők: ichangi papeda (Citrus ichangensis) × pomelo (Citrus maxima) természetes hibridje
• Származás: Közép- és Délnyugat-Kína
• Télállóság: −13 és −15 °C között
• Termés: nagy, halványsárga, nagyon lédús és aromás
• Érés: november
• Felhasználás: citromos torták és desszertek; teljesen beérve kanállal fogyasztható, akár a grapefruit

Miért bírja a hideget?

Szülője, az ichangi papeda a Poncirus után a legtélállóbb citrus, a fagyot és a nedvességet egyaránt jól tűri. Egyben a yuzu, a sudachi és a kabosu őse is – ez a japán konyha három sztárja.

A kertben

Erős növekedésű, tüskés cserje, széles szárnyú levélnyeleivel nagyon dekoratív. Napos fekvés, jó vízelvezetésű talaj és az uralkodó szelektől védett hely, hogy nagy termései épen maradjanak.

A növény, amelyet kézhez kap

Egy körülbelül 40 cm magas (a cserép fölött mérve) fiatal oltványt kap, amelyet alacsonyan, saját nevelésű Poncirus trifoliata alanyra oltottunk. Fiatalon ültetve közvetlenül a kertje talajába gyökerezik, és jobban megerősödik, mint egy évekig cserépben tartott fa.

Mivel alacsonyan oltott, magát a törzset is a nemes fajta adja: a fa karó nélkül is megáll, és erős fagy után az oltási hely fölött képes újrahajtani. Valamennyi citrusunkat 1000 m magasságban, a Livradois-ban neveljük, soha nem fűtött üvegházban, kizárólag szerves trágyával.

Az oltott fákat júniustól szállítjuk; az év többi részében előrendelheti őket.